Cigány Tudományos és Művészeti Társaság

Ravasz József fotókiállításával kezdődött Bátorkeszin a IV. Nemzetközi Roma Irodalmi és Művészeti Napok.rendezvénysorozata. Az ismert hazai roma költő és emberjogi aktivista fotókiállítását – amely a „Roma Holokauszt 1939–1945” címet viselte, s amelynek anyaga az auschwitzi-birkenaui haláltábor-múzeumokban készült reprofotókból állt – Rostás-Farkas György József Attila-díjas magyarországi cigány író, költő, műfordító, újságíró, népművelő nyitotta meg.

Egyben a magyarországi Cigány Tudományos és Művészeti Társaság Hű Barátság Arany Oklevelét is átadta – ahogy ő nevezte – „kedves tanítványának”. A rendezvény kicsúcsosodását azonban Novák Tamás előadása jelentette. A Komáromi Zsidó Hitközség tagja, városi képviselő részletek feltárásával, az események időbeli folyamatát követve, lebilincselő hitelességgel beszélt a romák és a zsidók közös sorsáról a holokauszt embertelen évei alatt. A résztvevők ezt követően megemlékeztek Jožo Schön roma újságíróról, aki idén januárban, 52 éves korában hunyt el.

Az ünnepség házigazdája Kardos Attila, a helyi roma civil szervezet elnöke, műsorvezetője Varjú Katalin komáromi roma pedagógus, a „Csecse goja, azaz cigány hurka”, és a „Pénteken délig nyitva van az ég" c. művek szerzője volt. A községet Sipos József polgármester képviselte.

(Vas Gyula)

 VIII. Országos Cigány Szavalóverseny

Taksony 2010.05.30.

Idén nyolcadik alkalommal szervezett Országos Cigány Szavalóversenyt a Roma Polgárjogi Mozgalom. A kezdeményezés megálmodója Ruva Farkas Pál író, újságíró, a mozgalom alapító elnöke.

A versenyzők korosztályonként különböző kategóriában mérték össze tudásukat, ki magyarul, ki cigányul, vagy esetleg mindkét nyelven is szavalt verset, mondott mesét.

Az esemény legifjabb résztvevője, egy alig pár hónapos csecsemő, korábban versenyzőként szereplő édesanyjával érkezett. (Ő az, aki az irodalom szeretetét szó szerint az anyatejjel szívja magába...)

Az alábbiakban Balázs Ágnes színművésznek, a zsüri elnökének értékeléséből idézünk:

 Nyolc év tapasztalata alapján biztosan állíthatom, hogy a gyerekek alapos felkészültsége egyre magabiztosabb fellépést von maga után, s ennek következtében évről évre sikeresebben szerepelnek a versenyzők. Szeretném hinni, hogy ez a siker életük más területein is megmutatkozik, s bebizonyíthatják nem csupán önmaguknak, hanem az őket körülvevő társadalomnak is: nem a bőrszín, hanem a megszerezett tudás tesz különbséget ember és ember között. S hogy vágyjuk-e a tudást, teszünk-e azért, hogy ne csupán a testünket, hanem a szellemünket, lelkünket is táplálékhoz juttassuk, az egyedül csakis rajtunk múlik!

Aki felkészül az Ünnepre – mert a szavalóverseny Ünnep mindannyiunk számára! – megtanul egy verset vagy novellát, már elindult az úton… És boldogság látni, hogy évről évre többen vagyunk együtt! Kívánom, hogy mindenki elérje a célját: Pali sikeres orvos legyen, Mariann megbecsült magyar tanár, s a többiek is mind-mind, társadalmunk hasznos, példamutató tagjaivá váljanak.

Csak rajtuk múlik! És persze rajtunk is. Segítsük, támogassuk a másik igyekezetét, legyen mindannyiunk előtt nyílt titok: ha gáncsot vetsz, te magad is a porba zuhansz, ha segítő karod nyújtod, te magad is fölemelkedsz!

 (További képek a fotoalbumban)