Cigány Tudományos és Művészeti Társaság

Cigány kultúra, hagyományok, nyelvőrzés. A romani tradiciók szerepe változó világunkban. Jövőkép és identitás. Kultúrával a cigányság jövőjéért.

az_utolso_nomad_borito.jpgÚj könyv - előkészületben

Az utolsó nomád címmel a CTMT gondozásában hamarosan megjelenik az az interjúkötet, amely Rostás-Farkas György és az általa képviselt szellemi műhely több évtizedes tevékenységébe enged betekintést.

A kötet több egy alkotói életmű bemutatásánál, hiszen ez az életpálya egybekapcsolódott a hazai cigány közéletiség és a cigány kultúrát mentő civil kezdeményezések kialakulásával.

A könyv megrendelhetó a társaság címén: 1174 Budapest, Szilágyi Dezső u. 41. email: cigany.tud@gmail.com

ára:2000 Ft. 


 

20100608_1869327139_11.jpg 

Szendrőlád - árvíz után

  

Dely Géza, Nemadomfel Alapítvány:

 Megdöbbentő, nyomasztó, de egyben felemelő élmény volt, amit tapasztaltunk a faluban és már útközben is. Szombaton sehonnan nem lehetett autóval megközelíteni a települést. Hatalmas katonai járművel és traktorral vittek át bennünket az úton keresztül rohanó vízátfolyásokon. Szendrőlád olyan volt messziről, mintha egyik része egy tóba épült volna.
A Polgármesteri Hivatalban a falu vezetői, végtelenül kimerülten, lefogyva, beesett szemekkel fogadtak bennünket. Már túl a víz ellen folytatott reménytelen és teljes vereséggel végződött küzdelmen, túl a síráson és túl a kétségbeesésen… Semmit nem sikerült megmenteni.
Ha előre tudták volna, hogy ilyen nagy lesz az ár, akkor hagyták volna a homokzsákokat…, akkor mentettek volna minden mozdíthatót a házakból, de mindenki remélte, hogyha derekasan dolgoznak, elkerülhetik az árvizet. És mindenki erejét megfeszítve dolgozott. Szendrőládra nem érkeztek önkéntesek, maguk csináltak mindent. Homokbányát nyitottak, több tízezer homokzsákot raktak meg, és kivitték a gátakra, a házak köré, de minden hiába volt. A víz egyik pillanatról a másikra jött meg hihetetlen erővel. A gumicsónakot úgy csapta neki a falnak, hogy széjjel szakadt… Kétségbeesve menekült mindenki. A férfiak kézben hozták ki a gyerekeket és az idős, vagy beteg embereket az árból...

 

Joó Istvánné, polgármester:

 

"Tudom hogy a cigány emberek közül nagyon sok olyan ember van, aki nagyon sokszor kezdte a mélypontról és most elkeseredik és mutatja nekem a kis szekérbe összerakott motyót, hogy no nézd meg, amit idáig összegyűjtöttem ennyi maradt belőle. Ennyi van, és ennyivel kell, hogy kezdjek új életet. Én elég érzékeny típus vagyok és könnyekkel a szememben mondtam, hogy te vagy olyan kitartó, és csak bíztatni tudom továbbra is, hogy újra tudod kezdeni, és nem kell elkeseredni. A Jóisten megsegít és fog menni a dolog, nem szabad föladnotok, nem szabad föladni. Én nagyon sokszor mint polgármester azt éreztem az elmúlt években, hogy na nem bírom tovább. Azért nem kis feladat egy települést vezetni, nem még egy ilyen települést, ahol ennyi szociális problémával küszködő ember él. Nagyon sokszor azt mondtam, hogy na mostmár elég, de azért mindig a Jóisten megsegített, mindig megkaptam a kellő segítséget odaföntről és mindig tudtam tovább csinálni. Ezt a hitet tudom mindenkinek továbbadni."  

 

ADOMÁNYOK: érdeklődni Lippai Gábor/ 06 1 785 4355, vagy a 06 20 296 2644 telefonszámon.

Számlaszám: CIB  10700206-43547104-52100008


 

 

Vajdaság pro és kontra PDF Nyomtatás E-mail
 2010.06.15. szerkesztőség
 

Viták egy identitásőrző mozgalom körül

2007-ben indult az a kezdeményezés, ami többek között Rostás-Farkas György, József Attila díjas író nevéhez fűződik. A tradicionális oláh cigány közösségekben máig élő hagyomány a vajdaság intézménye. Ez adott ösztönzést a romani nyelvet, hagyományokat és kultúrát őrizni, ápolni és továbbfejleszteni kívánó vajdarendszer újjáélesztésére. Ennek jegyében az utóbbi négy év során mintegy 15 vajda megválasztására került sor az ország különböző településein.

A kezdeményezés heves vitákat váltott ki, és megálmodói is a támadások kereszttüzébe kerültek. Az Echo Televízió Sorsfordító találkozások című műsorában megismerkedhetünk a vajdaság történelmi múltjával és a vajdarendszer újraélesztőinek szándékaival.

Link: http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=118&v_id=3540

 

 


 

 

 
 bkesz2.jpg
 
Szlovákiában jártunk
 
 

Ravasz József fotókiállításával kezdődött Bátorkeszin a IV. Nemzetközi Roma Irodalmi és Művészeti Napok.rendezvénysorozata. Az ismert hazai roma költő és emberjogi aktivista fotókiállítását – amely a „Roma Holokauszt 1939–1945” címet viselte, s amelynek anyaga az auschwitzi-birkenaui haláltábor-múzeumokban készült reprofotókból állt – Rostás-Farkas György József Attila-díjas magyarországi cigány író, költő, műfordító, újságíró, népművelő nyitotta meg.

Egyben a magyarországi Cigány Tudományos és Művészeti Társaság Hű Barátság Arany Oklevelét is átadta – ahogy ő nevezte – „kedves tanítványának”. A rendezvény kicsúcsosodását azonban Novák Tamás előadása jelentette. A Komáromi Zsidó Hitközség tagja, városi képviselő részletek feltárásával, az események időbeli folyamatát követve, lebilincselő hitelességgel beszélt a romák és a zsidók közös sorsáról a holokauszt embertelen évei alatt. A résztvevők ezt követően megemlékeztek Jožo Schön roma újságíróról, aki idén januárban, 52 éves korában hunyt el.

Az ünnepség házigazdája Kardos Attila, a helyi roma civil szervezet elnöke, műsorvezetője Varjú Katalin komáromi roma pedagógus, a „Csecse goja, azaz cigány hurka”, és a „Pénteken délig nyitva van az ég" c. művek szerzője volt. A községet Sipos József polgármester képviselte.

(Vas Gyula)

 


 

 

 taksony1.jpg

 VIII. Országos Cigány Szavalóverseny

Taksony 2010.05.30.

Idén nyolcadik alkalommal szervezett Országos Cigány Szavalóversenyt a Roma Polgárjogi Mozgalom. A kezdeményezés megálmodója Ruva Farkas Pál író, újságíró, a mozgalom alapító elnöke.

A versenyzők korosztályonként különböző kategóriában mérték össze tudásukat, ki magyarul, ki cigányul, vagy esetleg mindkét nyelven is szavalt verset, mondott mesét.

Az esemény legifjabb résztvevője, egy alig pár hónapos csecsemő, korábban versenyzőként szereplő édesanyjával érkezett. (Ő az, aki az irodalom szeretetét szó szerint az anyatejjel szívja magába...)

Az alábbiakban Balázs Ágnes színművésznek, a zsüri elnökének értékeléséből idézünk:

 Nyolc év tapasztalata alapján biztosan állíthatom, hogy a gyerekek alapos felkészültsége egyre magabiztosabb fellépést von maga után, s ennek következtében évről évre sikeresebben szerepelnek a versenyzők. Szeretném hinni, hogy ez a siker életük más területein is megmutatkozik, s bebizonyíthatják nem csupán önmaguknak, hanem az őket körülvevő társadalomnak is: nem a bőrszín, hanem a megszerezett tudás tesz különbséget ember és ember között. S hogy vágyjuk-e a tudást, teszünk-e azért, hogy ne csupán a testünket, hanem a szellemünket, lelkünket is táplálékhoz juttassuk, az egyedül csakis rajtunk múlik!

Aki felkészül az Ünnepre – mert a szavalóverseny Ünnep mindannyiunk számára! – megtanul egy verset vagy novellát, már elindult az úton… És boldogság látni, hogy évről évre többen vagyunk együtt! Kívánom, hogy mindenki elérje a célját: Pali sikeres orvos legyen, Mariann megbecsült magyar tanár, s a többiek is mind-mind, társadalmunk hasznos, példamutató tagjaivá váljanak.

Csak rajtuk múlik! És persze rajtunk is. Segítsük, támogassuk a másik igyekezetét, legyen mindannyiunk előtt nyílt titok: ha gáncsot vetsz, te magad is a porba zuhansz, ha segítő karod nyújtod, te magad is fölemelkedsz!

 (További képek a fotoalbumban)


 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 12
Tegnapi: 10
Heti: 128
Havi: 452
Össz.: 78 565

Látogatottság növelés
Oldal: Aktuális
Cigány Tudományos és Művészeti Társaság - © 2008 - 2024 - romale.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »